Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa ünnepi közgyűlést tartott az Egyetem 1635-ös alapításának emlékére az Aula Magnában. A díszelőadást Frei Zsolt egyetemi tanár tartotta a gravitációshullám-asztrofizika elmúlt tíz évéről és jövőjéről. Egyetemünk öt új díszdoktort is köszöntött.  

Az Egyetem 391. ünnepi közgyűlésén a hagyományok szerint Darázs Lénárd rektor magyarul és latinul köszöntötte a vendégeket, akik között az Egyetem vezetői mellett állami vezetők, diplomáciai testületek és társegyetemek képviselői is jelen voltak. 

Az esemény kiemelt előadója idén Frei Zsolt, az ELTE TTK Atomfizika Tanszék egyetemi tanára volt, aki a gravitációshullám-asztrofizika kialakulásáról, fejlődéséről, az ELTE kutatóinak a témában végzett kutatásairól és a jövőbeni terveiről beszélt. Az előadót az egyetem Jubileumi Ezüst Emlékéremmel tüntette ki.

Frei Zsolt előadásában rámutatott, hogy a gravitációs hullámok felfedezése nem csupán egy új észlelés volt, hanem egy új „érzékszervet” adott a csillagászatnak. Einstein több mint száz évvel ezelőtti jóslata vált kézzelfogható valósággá, amikor a LIGO detektorai 2015-ben először észlelték két fekete lyuk összeolvadásának jelét. Azóta pedig egy új tudományág született, amelynek segítségével fekete lyukak és neutroncsillagok egész populációit tudjuk észlelni, és egyre jobban megértjük a Világegyetem legszélsőségesebb objektumainak születését, életét és pusztulását. 

A professzor rámutatott, a gravitációs hullámokkal ma már nem csak „halljuk” a kozmoszt, hanem új kérdésekre is választ kapunk. Információt nyerhetünk például a nehéz fémek származásáról, és lehetőségünk van arra is, hogy a detektált jelek segítségével Einstein elméletét soha nem látott körülmények között vizsgálhassuk.  Az ELTE LIGO-csoportja kiemelkedő szakmai tudással képviseli hazánkat ezen a komoly nemzetközi együttműködést igénylő területen. A általuk épített infrahang-detektorok, valamint az ELTE-n fejlesztett adatanalizáló programok és galaxiskatalógusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gravitációshullám-jeleket kozmológiai eszközzé válhassanak, és új módszerekkel legyünk képesek megmérni a Világegyetem tágulását.

Egyetemünk minden évben díszdoktori címmel ismeri el azokat a kiemelkedő tudósokat, akik hosszú ideje szoros kapcsolatban állnak az ELTE-vel. Az idei kitüntetéseket Michał Bilewicz, a Varsói Egyetem professzora, Dalibor Čepulo, a Zágrábi Egyetem professor emeritusa, Jürgen Paul Schwindt, a Heidelbergi Egyetem professzora, Peter S. Ungar, az Arkansasi Egyetem professzora és António Emílio Leite Couto Camões-díjas író vehette át. (Új és korábbi díszdoktorainkról részletesebben itt olvashat.)

Michał Bilewicz nemzetközileg elismert szociálpszichológus, aki több mint egy évtizedes együttműködést ápol az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával. Kutatásainak fókuszában az előítéletek, a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus, a kollektív emlékezet és a társadalmi megbékélés témái állnak. Fontos eredményei a történelmi konfliktusok feldolgozását segítő modellek kidolgozása, különösen a morális példaképeken alapuló megbékélés elmélete. Kormányzati és civil tanácsadóként is dolgozik, valamint oktatási programokat is fejleszt az előítéletek csökkentésére.

Dalibor Čepulo kiemelkedő horvát jogtörténész több évtizede kezdeményezte az ELTE-vel való együttműködést, ami mára a hallgatókat is bevonó szakmai kapcsolattá fejlődött, valamint egy közép-európai kutatási hálózat alapját képezi. Kutatásai a horvát jogfejlődés európai összefüggéseire, az alkotmányos rendszerek összehasonlítására és a jogi kultúrák történetére irányulnak. Rendszerezte és korszerűen értelmezte Horvátország jogi múltját és összekapcsolta a nemzeti jogtörténetet a szélesebb közép-európai kontextussal.

Jürgen Paul Schwindt a klasszika-filológia nemzetközileg kiemelkedő, iskolateremtő alakja, a római irodalom és a filológiaelmélet meghatározó kutatója. A bonni iskola hagyományaira építve a latinisztika egyik leginnovatívabb képviselőjévé vált, aki megnyitotta a klasszika-filológiát az irodalom- és kultúratudományok felé. Fontos szerepet játszott a komparatisztikai szemlélet meghonosításában, nemzetközi közösségeket formált. Közel két évtizede ápol szoros kapcsolatot az ELTE-vel, segítve a magyar filológiai kutatások nemzetköziesítését.

Peter Ungar magyar származású, az Egyesült Államokban dolgozó paleoantropológus, a fogkopás vizsgálatának nemzetközileg elismert úttörője. Kutatásainak fókuszában a fosszilis gerincesek táplálkozásának rekonstruálása áll. Nevéhez fűződik a két- és háromdimenziós fogkopás-elemzési módszerek bevezetése, amelyek alapvetően formálták a paleobiológiai kutatásokat. Az ELTE-vel való kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza, részt vesz a magyar leletanyagok vizsgálatában és erősíti az ELTE nemzetközi jelenlétét.

Mia Couto a kortárs afrikai irodalom neves képviselője, műveit több mint harminc nyelvre fordították le. Életműve nemcsak irodalmi, hanem kulturális és nyelvi szempontból is jelentős. Írásaiban elsősorban Mozambik történelmével, a gyarmatosítás örökségével, a modernitás és a hagyomány kapcsolatával, valamint az afrikai mítoszok és hiedelmek világával foglalkozik. Életművét több évtizede tanítják és tanulmányozzák az ELTE Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszékén.

Köszönőbeszédében Dalibor Čepulo a két egyetem jogi karai között évszázadok óta fennálló kapcsolatra emlékeztetett, és örömét fejezte ki amiatt, hogy e hagyomány továbbvitelében maga is szerepet vállalhatott. A filológus Jürgen Paul Schwindt beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a megértést egyéni értelmezéseink korlátozhatják, míg a nyitottság, a "vendégszeretet" segíthet fölülemelkedni a félreértéseken.  

A tudatosság jelentőségét hangsúlyozó – és az ELTE díszdoktorai között elődjének tekinthető – német pszichológusra, Wundtra utalva, Michał Bilewicz a szociálpszichológusok felelősségéről szólt, hangsúlyozva, hogy kutatási eredményeiket meg kell értetniük az egész társadalommal. A magyar származású Peter Ungar arról beszélt, hogy családi kötődései az ELTE kutatóival kialakított szakmai együttműködésekben nyertek új értelmet. A kortárs világirodalom jeles alakja, Mia Couto műveiben rendre a határok áthágásának és átjárhatóságuknak lehetőségeit kutatja; saját díszdoktorrá avatását is ilyen szimbolikus közeledésként értelmezte.

A közgyűlés idén is a Nagyszombati himnusszal zárult, közreműködött az ELTE Művészetközvetítő és Zenei Intézet kórusa, Kabdebó Sándor vezényletével.